2014. augusztus 4., hétfő

Megpecsételt

Kedvtelen Naplóm!
Újra "csak" én vagyok. Ma az iskolában mindenkinek feltűnt, hogy Suzie nem volt bent. Sokan hiányolták, páran pedig csak elintézték egy annyival, hogy nem figyeltek fel rá. Én is ebbe a kategóriába tartozom. A könyvemet bújva ültem egy elhagyatott iskolai asztalnál, miközben azt figyeltem, hogy mi folyik az udvaron. Az igazgatóidegesen mászkált fel, s alá, a rendőrök és a lány szülei között. Egy nap. Ennyi is elég volt ahhoz, hogy feltűnjön nekik, hogy ő már sosem tér haza.
El sem hinnéd, hogy hova temettem el, de nem ám. Tudod, az utcánk végén fekszik az az elhagyatott temető, ahová sokszor vittelek ki. Találtam neki egy üres helyet, és bumm, belevágtam az általam ásott lyukba. Testére rászáradt a vér, a ruháit pedig már nem volt energiám ráadni, így azok csak utána érkeztek meg mellé. Arca fehér volt, akár a frissen esett hó, teste ernyedten feküdt, szája pedig oldalra fityegett. Nem tudom miért, de a nemi szervem akaratlanul is izgalmi állapotba jött a látványra, s kénytelen voltam minél hamarabb rá dobni a földet, még mielőtt kivenném, és újra belé ereszteném fehér testnedvem. Soha nem fogják megtalálni, ugye? Biztass kérlek, most erre van a legnagyobb szükségem. Nem mintha a bűntudat szétmarna, hisz semmit nem érzek ennyi idő után sem, de csak Te vagy az egyetlen barátom, senki más.
Egyébként ma megint az osztálytársaim gúny tárgyává váltam, csak azért, mert a Harry Potter olvastam. Számukra ez egy elavult, és unalmas könyv, számomra viszont egy mesés történet, mely egy kicsit kiráncigál hétköznapjaimból, és ami a legfontosabb, önmagamból. Mikor azt olvasom, érzem, hogy lelkem messze eltávolodik testemtől, szinte lebegek egy sötét ködben, mely bennem lapul. Lehet, hogy én vagyok túl gyerekes, nem tudom. Mindenesetre ez az egyetlen dolog, mely még fényt gyújt az utamon, s mint valami fáklya követ engem.
Most, felmerült bennem egy kérdés. Miért utálom annyira az embereket? Szeretnem kellene őket! Mindennél jobban. Miért nem megy ez nekem? Egy utolsó kacat vagyok, melyet csak úgy kidob a társadalom a saját hulladékgyűjtőjébe, csak mert más vagyok. Ha jobban belegondolunk, az ő hibájuk. De legfőképpen az egész. Megszülettem. Itt vagyok. De miért? Egy selejtet hozott jó anyám a világra. Egy magafajtát, aki szintúgy pusztítja magát, és a társadalmat is. Habár, ő csak a saját magában rejtőző jót pusztítja szinte rohamosan, míg én a magam körül élő humán egyedeket, ugyanolyanok vagyunk. Egy vérből származunk.
Érzem, jön már, kezdődik a jól ismert roham. Vigyázz rám, kérlek, nem akarom ezt! Nem akarom azt a fájdalmat, élni akarok, nem szenvedni.
Vér szagot akarok. Igen. Jól jönne most egy kis vér.A sajátom, vagy... talán a másé.

4 megjegyzés:

  1. Hali :33
    Imádom ezt a sztorit! Kérem az új részt elvitelre csomagolva, masni nélkül! fantasztikusan írsz! Remélem szólsz ha új rész! http://www.feljegyzesekegyvizilotol.blogspot.com
    Szeretnék egy díjat alapítani, remélem nem baj ha a részese leszel, illetve ha szeretnél a fb csoportba is beszállhatnál!

    VálaszTörlés
  2. Szia:)
    Köszönöm szépen, bár néhány ember eddig leszólta ezt a műfajt, amiben én írok. Szerintem semmi baj nincs ezzel, ezt is meg kell fogalmaznia valakinek, nem? Na mindegy, nem itt kezdek bele ebbe, most nem ez a téma.:D A következő rész vagy ma, vagy holnap biztosan megérkezik, csak valamikor lusta vagyok folytatni, vagy pedig egyszerűen nincs energiám hozzá, ihlet az mindig van.
    Nem, nem baj, sőt örülök is neki, hogy gondoltál rám, köszönöm szépen! Szívesen beszállnék:)

    VálaszTörlés
  3. Szia,
    Erre a sztorira csak annyit tudok mondani, hogy OMG! Én mindig is utáltam az olyan blogokat amiben ölnek, meg erőszakolnak és inkább a Happy szerelmes történeteket olvastam, de Te "megtanítottál" arra, hogy az élet nem csak szerelemből és öngyilkosságból áll. És ezt nagyon köszönöm! Egyszerűen ez a blog valami fantasztikus! Soha nem fogom megérteni, hogy honnan szedsz ilyen ötleteket... Csodálatos író vagy!! Nagyon várom a következő részt!!! <3 *Lehetek az elsőszámú rajongód?* :*

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jezusom, ez eszmeletlenul jol esik, koszonom szepen!!*-* A reszhozassal jelenleg stagnalok, mivel elromlott a gepem, igy varni kell egy picit.( Meg egyszer koszonom!! Akkor meg is csak erdemes irnom ezt a sztorit. Elmeletileg ket 'evados' lesz, de lehet, hogy egybesuritem:)

      Törlés