2014. augusztus 22., péntek

Egy újabb átlagos nap

Kedvtelen Naplóm!
Tévedtem, megint. Újra felizzottak érzékszerveim, vért kívánnak. Próbálok úrrá lenni magamon, de már nem megy. Minden végtagom remeg, szemeimen sötét hályog ül, miközben csak egy vörös foltot látok magam előtt. Megint ölnöm kellene, hogy csillapítsam a bennem rejtőző vadat? Nem akarom, normális szeretnék végre lenni. Olyan, mint bárki más. Nem értem, nem értek semmit, ami körülöttem folyik, s ami legbelül dúl lelkemben. Egy hatalmas harc, melyben a némi kis fény veszíteni látszik, s hiába is próbálkozom, a depresszió napról-napra újabb katonákat állít harcba, mely következtében a jóságot hozó ellenség visszavonulni látszik. Megemészt ez az állapot, s lassan magába szív. Ellenkezni képtelenség, az érzés királyként tornyosul felettem, miközben arra kényszerít, hogy a múltamra nézzek vissza. Most érzem csak igazán a fájdalmat, és a bűntudatot. Rájöttem arra, hogy valójában mit is követtem el. 
Az emberek felbolydultak. Az iskolában szinte megszoktuk már a rendőrök jelenlétét, és a szülők kétségbeesett faggatózásait. Peter és Suzie sosem tér már haza, hiába is remélik. Egy kegyetlen gyilkos vagyok, ki sorjában szedi áldozatait, de ők ezt nem tudják. Néha tényleg mulatságos, mikor a lány illetve a fiú szülei hozzám jönnek panaszkodni. Ha tudnák is, hogy valójában én vagyok az, aki miatt nem ölelhetik meg gyermekeiket... A kihallgatások sorozata folytatódik, minden egyes nap egy elvesztegetett idő, hisz nyomra még nem bukkantak. Még is csak jól végeztem a dolgom, ha sem én, sem pedig a holttestekről nincs semmi hír, mely nyomasztó lenne. Ha így folytatódik, talán ki sem derül az a szörnyűség, melyet elkövettem, s mellyel még folytatni fogom pályafutásomat.
Az osztálytársaim bántása erősödik, s minden egyes szó, melyet kipréselnek magukból, szinte már csak rólam szól. Depressziós, antiszociális, és anorexiás. Ezek a top beceneveim, amelyekkel meg kell birkóznom. Ki más találhatta volna ezeket ki, mint a suli legnépszerűbb diákja, Scooter. Barna hajú, kék szemű, alkatilag pedig erős karokkal, és hasizommal áldotta meg a sors. Két dolog jellemzi igazán: Nem tanul, s nem sportol. Beszólásaival nyerte el azt a tiszteletet, melyet tanulótársaim mutatnak felé. Ő tényleg nem ismer könyörületet, úgy, ahogy én sem. Talán ez az egy az, amiben egyezünk.
Egyébként pár nap múlva betöltöm a tizennyolcadik életévem, és akkor befejeződik ez a 'hova helyezzük Davidet' huzavona. Végre szabad lehetek, korlátok és gyámok nélkül. Végre elfogadják azt, hogy egyedül is képes vagyok megélni, s nincs szükségem mások segítségére. Viszont onnantól kezdve dolgoznom kell, magamért. Fogalmam sincs, hogy hol dolgozhat egy magamféle. Talán egy temetőben, vagy esetleg egy könyvtárban. Valami olyan helyen, ami szokatlan, és nem hétköznapi, na és ahol nincs sok ember. Eszem ágában sincs velük együtt dolgozni, hisz pár órát is nehezen bírok ki mellettük. Utálom őket. Minden szempontból. Nincs olyan dolog, ami csak egy kicsit is kötne hozzájuk. Ha ők nem szeretnek engem, ők miért várják el, hogy én másképp tegyek? Undorító férgek mind, kiket el kell taposni. 
A világ sosem lesz már a régi. Évekkel ezelőtt, talán még élt néhány érdekes, és értelmes oxigén pusztító a Földön, de mostanság már nem hiszem. Hah, végül is, pont én beszélek, ki a legnagyobb bűnt elkövetve cipeli keresztjét. De hát, miért is ostorozom magam? Büszkének kellene lennem magamra, hisz mindig is ezt akartam. Pusztítani azokat az állatokat, akiket rühellek. Tisztában vagyok azzal, hogy melyik vakvágányon fogja végezni semmit nem érő életem. Egy tömeggyilkosként fognak eltemetni, s én büszkén fogom vállalni azt, hogy ki vagyok, s mit követtem el. Nem adhatom fel, most már be kell fejeznem végletem. Újabb áldozatot kell szednem, nem másokért, csak is magamért. S tudom is, hogy mit fogok tenni, s hogy kivel..

5 megjegyzés:

  1. Kedves Gréti!
    Nagyon szépen írod le a történéseket. Ez egy egyedi blog, nagyon megszerettem! Soha, még nem olvastam ilyen történetet! :)

    VálaszTörlés
  2. WOW megint hihetetlen percekben részesítettél!!! Nagyon várom a folytatást! Siess! <333

    VálaszTörlés
  3. Szia, nagyon tetszik a törid! :33

    VálaszTörlés